Antenna Szerelés Javítás, Budapest és Pest megye egész területén 06 30 222 2912
Antenna Design....ha baj van - segít a bajban Tel: 06 30 222 2912

Keresés a honlapon


Antenna...és történelem
- 2015.11.22.

A 314 méter magas lakihegyi adótorony 1933-as átadása óta Magyarország legmagasabb építménye. Az elnyújtott oktaéder alakú vasszerkezet 284 méter magas és a csúcsán álló kitolható hangolócső további 30 métert ad hozzá a teljes magassághoz.

Bővebben, a tovább feliratra kattintva olvashat


tovább >>





A digitális sugárzásról.

 

Miért is van szükség erre a sugárzási formára egyáltalán, és mi az előnye az évtizedeken keresztül használt  jó öreg, analóg technikával szemben.

Természetesen a kor előre haladtával változik a technika, és forradalmi újítások látnak napvilágot. A televíziózást is elérte ez a forradalom, mivel egyre több tv csatorna látott napvilágot. A jelenleg használt műsorközlési és továbbítási rendszerek elavulttá váltak,pont a korlátozott technikai lehetőségeik miatt.

Tehát kellet valami más, ami megoldja ezt az áldatlan állapotot, és így született meg a digitális technológia adta lehetőségek tárházának egyik ágaként az új információ továbbítás, a digitális műsorszórás.

A digitalizálásnak meg van az a nagy előnye, hogy mivel az információk mérete az adatok összetömörítése miatt nagyon kicsi lett, így egy adott közegben sokkal kisebb helyre van szükség az adatfolyamok továbbításához, mint a régi analóg rendszerek esetében.

Gondoljunk csak a ma már mindenki zsebében ott lapuló mobiltelefonra...

Mobil telo

Ugyan abban az időben egyszerre sok százan, ezren, tudnak egymással beszélni egy időben a digitális technika adta lehetőségek miatt.

A műsorszolgáltatók így ugyan azon időben több, és jobb jel átvitelt tudnak produkálni és ezáltal a néző lehetőségeit növelik a műsorok számának nö0velésével, és azok nagyságrendileg jobb kép és hang minőségével.(High Definition - HD),

A lehetőségek ezzel még messze nem merültek ki, mivel ennek a technikának még rengeteg mellék ága van. Pl. Interaktiv szolgáltatások, Elektronikus műsor ujség EPG, Videotár, és még sorolhatnánk..

A televízió készülékek esetében melyek a legközelebb kerülnek hozzánk a lehetőségek Tv reklammiatt, számos forradalmi újítással lettek gazdagabbak ezek a mai készülékek. Magas képminőség, műsorrögzítési lehetőség, az élő műsor megállítása majd későbbi folytatása, (time-shifting)internetes szolgáltatások haszná- lata.

A földfelszíni digitális sugárzásról ( DVB-T ) néhány szóban

 

Magyarországon 2004-ben indult el az első kísérleti jellegű, földi sugárzású, digitális tévéadás. Ez a technológia éveken belül teljesen felváltja a hagyományos, analóg műsorszórást. Milyen előnyei vannak az új rendszernek, mik a változások? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A digitális műsorelosztás a nyugat-európai államokban már mindennapos a nézők számára. Az új technológia nem csupán jobb kép- és hangminőséget biztosít az analógnál, hanem jóval több csatorna továbbítását, és Magyarországon jobbára még ismeretlen szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé. Ilyen például az EPG, vagyis az elektronikus programkalauz, vagy a műsorok hozzáférhetőségét szabályozó szülői zár, ezt már az Antenna Hungária is biztosítja ügyfeleinek. Ezek a szolgáltatások és a fizetős csatornák megjelenése csak a kezdetét jelenti az újdonságoknak. A digitális földfelszíni televíziózás elindulása egyelőre még bizonytalan a szabályozás hiánya miatt. Az Európai Unió rendelkezése szerint 2012-ben kell lekapcsolni az analóg földfelszíni sugárzást, addig tehát Magyarországon is meg kell teremteni a technológiaváltás jogszabályi és műszaki feltételeit.

Miért digitális?

Természetesen azonnal felvetődik a kérdés: miért volt egyáltalán szükség a digitális műsorterjesztés bevezetésére? Sokan állítják ugyanis, hogy a jelenlegi analóg műsorsu- gárzási módszerek - akár földön, akár műhol- don keresztül vagy analóg kábeles rendsze- rekhez csatlakozva - a nézők többségének igényeit mennyiségben és minőségben is messze kielégítik. A kérdés megnyugtató megválaszolásához több dolgot is érdemes végiggondolnunk. Egyrészt a televíziós műsorok előállításához már a 70-es években számos digitális eszközre volt szükség a stúdiókban. Például a műholdas televíziózás óriási mértékben megnövelte a műsorcsere igényeket az országok, sőt a kontinensek között. Az egymástól eltérő amerikai és európai szabványok szerint készülő műsorok konvertálása jó minőségben csak digitális eszközökkel volt lehetséges. Ugyancsak digitális eszközre volt szükség a helyszíni felvételekhez használt kisméretű képmagnókon rögzített anyagok lejátszásához. A műsorkészítők is egyre több technikai igényt fogalmaztak meg műsoraik látványosabbá tétele érdekében.Digi alagut
A mérnökök "vették a lapot", s ellátták őket feliratozókkal, elektroni- kus grafikai eszközökkel, editáló rendszerekkel, és trükk generáto-rokkal. Ezek pedig mind digitális eszközök voltak. Nem csoda hát, hogy a már említett CCIR, a szabvá- nyosítási szervezet 1981-ben és 1986-ban két olyan nagy jelentőségű digitális stúdiószabványt fogadott el, amelyek a 90-es években lehetővé tették a műsorkészítés, a tartalom előállítás teljes digitalizációját. A digitális stúdió, miközben szinte korlátlanul kitágítja az alkotók technikai lehetőségeit, egyenletesen kiváló minőséget képes produkálni egészen a műsorkészítési lánc végéig, s ráadásul lényegesen nagyobb haté- konysággal és olcsóbban, mint a korábbi analóg rendszerek.Konyv bitekben

 

A frekvencia, különösen a föld felszínén, "korlátos erőforrás", így nagyon gondosan kell gazdálkodni a spektrummal, a rendelkezésre álló és felhasználható frekvenciák összességével. Az is tudott dolog, hogy az analóg rendszerek tulajdonságai miatt a rendelkezésre álló frekvenciakészlet országonként maximum 3-4 földfelszíni terjesztésű országos tévécsatornára elegendő.
A digitális műsorterjesztő rendszerek megterem-tésekor a mérnökök maximálisan kihasználták az elmúlt két évtizedben kifejlesztett, nagy hatékonyságú jeltömörítési technológiák nyújtotta lehetőségeket. Ennek köszönhető, hogy az amerikai digitális HDTV (az ATSC-rendszer) az ötszörös információmennyiség ellenére belefér egy hagyományos (6 MHz sávszélességű) analóg csatornába (tehát átvitele nem igényel több frekvenciát). De az is, hogy az európai DVB-T-szabvány szerinti hagyományos SDTV digitális csatornából legalább 4-5 vihető át egy analóg csatorna helyén. Ebből következik, hogy a jelenlegi jeltömörítési technológiák mellett az átvihető hagyományos felbontású (SDTV) országos televíziós csatornák száma - azonos spektrum kihasználás esetén - akár a korábbi ötszöröse lehet.Future video
Európában a kilencvenes évek második felében kezdték meg kísérleti jelleggel a földfelszíni digitális tévéadásokat. A DVB (Digital Video Broadcasting) konzorciumot egyébként még 1993-ban hozták létre azzal a céllal, hogy koordinálja a digitális sugárzás szabványainak kidolgozását Európában. A DVB rendszeren belül a T betű (terrestrial) utal a földfelszíni sugárzásra, a műholdast az S (satellite), a kábelest pedig a C (cable) betű jelöli.

 

Mik a technikai változások?

A digitális műsorok a jelenleg használt antennákkal nehézség nélkül vehetők (megfelelő adóteljesítmény mellett akár egy tízcentis botantenna is elegendő lehet), a hagyományos analóg tévékészülékek azonban önmagukban nem alkalmasak erre. Be kell szerezni hozzájuk egy átalakítót, amely a digitális jeleket analóggá konvertálja. Ezt a vevődekódert gyakran nevezik set-top-boxnak is; a műholdvevőkéhez hasonló beltéri egység onnan kapta a nevét, hogy általában a készülék tetején helyezik el. Egy egyszerű dekóder ára külföldön jelenleg 200 euró körül van, de ezer euróért már megvásárolhatók olyan készülékek is, melyek számos interaktív funkciót támogatnak, és beépített merevlemezükre akár többórányi műsort is rögzíteni lehet.
Elterjedőben vannak az ún. integrált digitális televíziók is, melyekben beépített vevődekóder van (Finnországban például ez a trend). Sokan reménykednek abban, hogy a digitális műsorszórás karrierje elősegíti majd a HDTV (High Definition Television, nagy felbontású televízió) elnevezésű adásformátum elterjedését is; a HDTV tudniillik a jelenleg használt televíziós szabványokénál kétszer nagyobb sorfelbontást biztosít, minősége pedig jobb a DVD-énél.

 

Miért földfelszíni?

Sokan megkérdőjelezték (megkérdőjelezik) a földfelszíni digitális sugárzás létjogosultságát is. A kétkedők szerint a kábel és a műhold megfelelő platformot nyújt a digitális televíziós szolgáltatásokhoz, s nem igényli a szűkös erőforrásnak számító fölfelszíni frekvenciakészlet felhasználását. Javaslatuk szerint a földi frekvenciákat más szolgáltatások (például mobiltelefon-szolgáltatások) céljaira lehetne felhasználni. Sok igazság van az előbbi megfontolásokban. Van azonban néhány megkérdőjelezhetetlen szempont, ami miatt az egyes országok világszerte úgy döntöttek (döntenek), hogy továbbra is fenntartják a földfelszíni televíziós rendszereket. Az egyik ilyen szempont a verseny. Ma a kábelesek és a digitális műholdas programcsomagok tulajdonosai olyan monopolhelyzeteket alakítottak ki, amelyek a lakosság egyes csoportjai számára komoly és állandóan fokozódó terheket jelentenek. A kevés csatornát igénylők arra panaszkodnak, hogy még a legkisebb, szociális vagy alapcsomagok is komoly anyagi megterhelést jelentenek a számukra, s a terhelések (a díjak) rendszeresen és kivédhetetlenül növekednek. A DVB-T bevezetési tapasztalatai (ami több országban - a fizetős szolgáltatások erőltetése miatt - kezdetben kudarcot jelentett), pontosan azt bizonyították, hogy a DVB-T kitűnő alternatív lehetőséget kínálhat a műholdas és a kábeles platformmal szemben, de csak akkor, ha díjmentes szolgáltatásként vehető igénybe; a programoknak az előfizetési díjból, illetve reklámokból kell megélniük. A fizetős DVB-T-csatornák kudarcát követően újraindított díjmentes digitális földfelszíni szolgáltatások iránt rohamosan nő a kereslet (pl. Angliában, Spanyolországban, Svédországban).
A másik fontos tényező, hogy a DVB-T-szolgáltatás adásához és vételéhez a jelenlegi infrastruktúra jelentős része felhasználható. A DVB-T-vevőkészülék a meglévő tetőantenna, de akár egy kis drótdarabka segítségével is képes az adó vételére (nem szükséges parabolaantenna vagy kábeles csatlakozás). Ebből következően, a DVB-T-adás vételére szolgáló készülék a lakásban bárhol elhelyezhető, igény esetén hordozható is.
A harmadik szempontról már tettünk említést: a DVB-T az egyetlen lehetőség arra, hogy mozgó járműben (autóban, autóbuszban, vonaton) élő televíziós adást vehessünk. A negyedik előnye a DVB-T-nek, hogy a legegyszerűbb és a legolcsóbb lehetőséget kínálja a helyi és regionális műsorok terjesztésére

 

Jelenlegi műsor választék  az Ingyenes csatornákból

M1 HD, M2 HD, RTL, Tv2, Duna, Duna II, C8,Euronews, Info csatorna ,

 

Szerelési igény felvétele

antennaklinika@hdsnet.hu

Tel :  06 30 222 2912

Hivatalos MinDig TV partner szerelő



Antenna szerelés, javítás, parabola antenna szerelése, Upc Direct antennák......Tel: 06 30 222 2912